Szeptember

Én, álmodozó hangon: - MSN... Úgy hiányzik! Sanyi, te szeretted az msn-t?
Sanyi: - Nem igazán.
Én: - Miért nem?
Sanyi: - MERT NEM VOLT KIVEL BESZÉLGETNEM :'(

 ~o~

- Na, mi van, nem jössz játszani? - kiabál át Sanyi a nyugiszobából.
- Én mennék... csak az a helyzet, hogy kivettem Csipetkét megölelgetni - nyöszörgöm a saját szobámból.
- Ó, Istenem! És puha?
- Olyan puha...
- Maradj csak a szobádban, Mókuska, majd játszom egyedül!
(ezt a képet idéztük a párbeszédben: )



 ~o~


Én: - Itt azt írják, kreatívabbak azok az emberek, akik gyakrabban késnek.
Sanyi: - Ja. Kreatívabbak a kifogáskeresésben.

 ~o~

Én: - Hajnalban beütöttem a karomat az ajtódba. :(
Sanyi: - A szobaajtómba?
Én: - Igen, mert nyitva hagytad, én meg jöttem-mentem, és nekiütköztem.
Sanyi: - Ó... Majd adok rá puszit!
Én: - Oké ^^
Következő pillanatban hallom, ahogy Sanyi egy cuppanós puszit nyom AZ AJTAJÁRA.


 ~o~

- AZ ÉN KEZEM MINDENHOVA ELÉR! - kiáltom hangzatosan.
- Akkor vakard már meg a hátamat! - szól át Sanyi a szomszéd szobából.

 ~o~


Öcsi ittjártakor betette ezt a plüsskutya-testvérpárt a babaházamba csajozni. Szinte hallom őket.
Baloldali: - Grrr, bébi, megmutassam a csontgyűjteményemet?
Jobboldali: - ... és képzeld, múltkor megugattam Bodrit, mire megijedt tőlem és elszaladt...


 ~o~

Amikor Sanyi ügyeletes, minden alkalommal kijelölünk neki egy plüssállatot ügyeletsegédnek, hogy támogassa az itthon végzett munkában. Ma bementem Sanyi szobájába, és ez a látvány fogadott. Pufi kutyus rocksztárként pózol az ollóval...




 ~o~


Sanyival zenehallgatós estét tartunk.
Én: - Na, mi legyen a következő?
Sanyi: - Dalriától a Tavasz dala!
Beírom youtube-ra.
Hét perc huszonkilenc másodperc a dal hossza.
Dóri szigorú fejjel hátranéz Sanyira.
Sanyi tehetetlenül megvonja a vállát.


 ~o~

5 óra 9 perc, nagyban gépezem, amikor egy indokolatlan Sanyi beszédeleg a szobámba. Előzőleg hallottam, hogy a saját szobájában mocorog, de azt hittem, csak wc-re kell mennie.
- Mi az? - kérdezem döbbenten. Talán nincs jól, bántja valami, fáj valamije, hogy felriadt, és átjött???
- Hátööö... felkeltem - feleli Sanyi.
*töltés*
- Áh, már ennyi az idő? - esik le.
(fun fact: máskor nem kel ilyen korán, de ma csapatépítőre megy)

 ~o~

Sanyival Gold Minert játszunk.
Én: - Hát, elég rosszul állunk.
Sanyi: - Nem is, mert ülünk.
Én: - SANYI!
Sanyi ijedten: - Ajjaj, asszem, mindjárt repülök...

*

Sanyi az én térfelemről húz fel aranyat.
Én: - Ne az én oldalamról szedegess!
Sanyi komoly, ünnepélyes hangon: - Azt hittem, ezen már túl vagyunk. Nincsenek oldalak. Ugyanazért a célért harcolunk...
Én: - De bezzeg amikor én vettem el valamit a te térfeledről, beszóltál!
Sanyi előáll a létező legkomolyabb érveléssel:
- BLÖLÖLÖLÖLÖ! *nyelvnyújtás*

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése