Május

Amit a lakásunkból hallani:
- A kurva anyádat!
- Malac! Ott maradsz!
- Felrobbantalak!
- Megint hülyeségre költötted a pénzt!
- ARANYÁSÓ!
- SANYI! MIT CSINÁLTÁL?!
- Mindig csak a gyémántra mész!
- TAKARODJ AZ UTAMBÓL!

Amit a szomszéd gondolhat:
- Úristen, hogy beszélnek ezek egymással?

Ami valójában történik:

~o~

Ma este nagyon meghatódtam.

Tudni kell rólunk, hogy mi külön szobában alszunk, mert nekünk ez vált be (eltérő bioritmus, alvási szokások, stb). Reggelente az a rutin, hogy Sanyi, mielőtt elindul munkába, ad nekem búcsúpuszit, miközben én még alszom.
Ma reggel sajnos megint vele kapcsolatban volt rémálmom, de szerencsére a puszija valamennyire kicibált belőle. Összefolyik a kép, csak annyira emlékszem, hogy elmondtam neki, rémálmom volt vele, ő pedig megölelgetett, és azt felelte: "de már vége van".
Egész nap abban a tudatban voltam, hogy Sanyi búcsúpuszija ébresztett fel a rémálomból. Este, amikor hazaért, mondtam is neki, micsoda mázli, hogy pont akkor adta a búcsúpuszit, amikor a rossz álom tartott.
De kiderült: az nem mázli volt. És nem is a búcsúpuszi.
Hanem már korábban ébren volt, meghallotta, hogy nyöszörgök, sejteni kezdte, hogy rémálmom lehet, és átjött megpuszilgatni, hogy valahogy kihúzzon belőle.

Annyira szeretem őt... :')

 ~o~

Van valami meghitt abban, amikor szokatlanul elvékonyított hangon beszélek Sanyihoz, ő meg körbenézve visszakérdez, hogy ezt most melyik plüssöm mondta...

~o~

Öcsivel Pokémonvadászat végett lementünk a térképről, Lakihegyi Adótoronyhoz. Budapest határán kívül kiegészítő jegyet kellett vennünk, ami odafele fejenként 250 forint volt, összesen tehát 500 forintot fizettünk.
Visszafelé azonban a sofőr 375 forintot kért összesen. Csodálkoztunk, hogy miért lett olcsóbb... Aztán öcsi jobban megnézte a jegyeket.
- Ööö... Dóri, neked diákjegyet adott...

 ~o~

 
Én: - Utálom az általánosító cikkeket, múltkor is olvastam egy ilyet, hogy "minden nő színlelt már orgazmust legalább egyszer". Én még soha!
Sanyi: - Ez biztos arra utal, hogy te nem vagy nő. Hanem annál sokkal több! ♥
Awww. *.*

~o~

 

 Ülünk egymás mellett Sanyival. Óvatosan a kézfejéhez nyúlok, amit ő csodálkozva fogad, majd látja, hogy leszedek róla egy hajszálat.
- Hajszálpontosan szedtem le rólad a hajszálat! - jelentem ki diadalmasan.
- Ne legyél már szőrszálhasogató!
- De... de ez hajszál volt. :(
- Na jó. Egy paraszthajszállal nyertél. EGY HAJSZÁLON MÚLT, HOGY NEM!
- ...
- Na, gyere ide, te hajasbaba! *megölel* Kiengesztellek, mielőtt még hajba kapunk! Ne csapjunk ekkora hajcihőt!

~o~

Bemegyek elköszönni Sanyitól, felkel a székről, hogy megöleljen. A laptopon egy félbeszakított filmjelenet, a kimerevített képen egy csaj profilból nézve kiált.
Én: - Azt ott épp ölik, vagy orgazmusa van?
Sanyi belekezd: - Ő egy android, aki emberi testet kért magának, de beleszeretett egy igazi emberbe, aki elutasította, és ezután berúgott néhány korty vodkától, hiszen nincs alkoholhoz szokva, és ott alatta amúgy van valaki, és elkezdtek szexelni, de aztán átfordult a dolog, és verni kezdte a földbe a másiknak a fejét, de aki ott alatta van, az egy távolról emberi agy által vezérelt robot...
...
...
...
Én: - Öh... O.o
Sanyi mentegetőzve: - Ha nézed, akkor van értelme!

~o~

Mai Gold Miner-jelenetek.

*Sanyi véletlenül felrobbantja a pálya egy részét*
Én: - A malacok :(
*Sanyi véletlenül felrobbantja a pálya másik részét*
Én: - A gyémántok :(
Sanyi: - Az önbecsülésem :(
*meglátja a következő, még nehezebb pályát*
Sanyi: - Az idegeim -.-

*

Dóri elnéz az ablak felé: - Esik még? Esik a színvonal, höhö.
Sanyi: - Akkor az volt az a fényes csík az égen!
Dóri: - Höhö, jah.
*töltés*
Dóri: - AUUUUUU, SANYI!!! -.-
(gyk.: SZÍN-VONAL)

*

Beszédkészségünk erősen megkopott játék közben.
Sanyi: - Na, malacok! Sorsotok BEPECSÉTELŐDÖTT!!!
Dóri: - Nem igaz már! Még egy robbantást sem tudok VÉGIGHAJTANI!

*

Sanyi, miközben egy követ húz kifelé: - Ezt még meg KŐ szerezni!
Én: - A fáradtságodnak tudom be a mai rossz humorodat.
Sanyi: - Humoromat??? O.o