Augusztus

Dóri gondosan aláír egy képeslapot, majd Sanyi kezébe nyomja a tollal együtt.
- Írd alá!
- Jaj, ez olyan stresszes nekem! Csúnyán írok! – kesereg Sanyi.
- De hiszen csak a nevedet kell odaírnod!
- NEKED CSAK EGY NÉV!...
*néhány másodperc múlva Sanyi visszaadja a képeslapot Dórinak*
- Huh, túléltem! – fújtat.
Dóri összevont szemöldökkel nézi az odafirkantott nevet.
- Hmm. Ööö… nem lett volna jobb, ha nyomtatott betűkkel írod?
- Te sem nyomtatott betűkkel írtad!
- De az enyémet EL LEHET OLVASNI! :D
- TUDTAM, HOGY EZ LESZ! :’(

 ~o~

Elkezdek fürdővizet ereszteni, majd megfordulok, és kiáltva ugrok egyet, ahogy szembesülök a mögém osont Sanyival.
Én: - Baszki! A frászt hoztad rám! *mélyeket lélegzik, markolássza a mellkasát*
Sanyi megszeppenten: - Gondoltam, elköszönök... De akkor ezek szerint végleg...

 ~o~

Danger játékkal játszunk, amiben az a koncepció, hogy valaki egy kártyán leírt veszélyben van, és ahhoz, hogy kiszabadítsuk, random kártyákon lévő képességeket és eszközöket kell felhasználnunk. Öcsit a kártya alapján az apja bezárta a szobájába, és fel akar robbantani egy bolygót.
Ricsi: - A játékban nekem most az a képességkártyám, hogy tudok Ákos dalszövegeket írni, ezzel meg tudnám győzni az apát, hogy tegyen le az ilyen agresszív tervekről, és bocsásson meg a fiának is.
Öcsi: - Jó, de mi van, ha azt mondja apám, hogy megérdemlem a szobafogságot, mert az ő fia egy "Majom a ketrecben?"
Ricsi: - Azt felelném neki, "Ilyenek voltunk, vadak és jók"...
Sanyi: - De még ha ki is engedné a fiát, az sem érne semmit, mert "A hűség a legkegyetlenebb béklyó".

*a csapatot elvesztettük*

 ~o~

Öcsi: - Kilenc körül elkezdünk töményezni.
Sanyi: - Kilenc körül?! *rémülten lenéz a kitöltött vodkájára*

 ~o~

Ricsi szavalja: "Lenni vagy nem lenni, ez itt a kérdés, akkor nemesb-e a lélek, ha tűri balsorsa minden nyűgét s nyilait; vagy ha kiszáll tenger fájdalma ellen, s fegyvert ragadva véget vet neki."
Sanyi: - Basszus, el kéne olvasni néhány klasszikust!
Dóri: - Nem.
*tücsökciripelés*

Ricsi: - Ezt gyorsan megbeszéltétek.

 ~o~

Sanyival a gyerekeknek való névadás a téma (NEM azért, mert nálunk aktuális :P ), és a nagy csacsogásban - ne kérdezzétek, hogy - eljutottunk Korda György és Balázs Klári párosáig.
Én: - Nekik nincs közös gyerekük, vagy igen?
Sanyi: - Biztos van! Tudod, nem lehetett Kordában tartani...
Én, lefitymálóan: - Áh, ez lejárt, és nem is te vagy a feltalálója! Hiszen van az a vicc: "Miért terjedt el a póker Magyarországon? Mert nem lehetett Kordában tartani".
Sanyi: - :(
Dóri csekkolja a wikipédiát: - Mondtam, nincs közös gyerekük.
Sanyi: - Ezen a téren az élet NEM OSZTOTT NEKIK LAPOT.

...
Sanyi: - Amúgy ha lett volna gyerekük, könnyű lett volna az esetében a névválasztás. Ha lány, megkaphatta volna az anyja nevét, a Klárit... Ha meg fiú, akkor is. BALÁZS.
Én: - ...

 ~o~

Párbeszéd TóthP és öcsi között:
P: - Fél 12-kor hazaindulok.
Zs: - Éjfélkor!
P: - Fél 12-kor.
Zs: - Megalázol? ENNYI EMBER ELŐTT???
P: - Muszáj eleget aludnom munka előtt, fél 12.
Zs: - FÉRFI VAGY???